Weboldal

Oskar Schindler zománcgyárának irodaépületében nyílt meg a Történeti Múzeum ezen egysége. A kiállítás Krakkó polgárainak életét mutatja be a megszállás ideje alatt, az 1939-től 1945-ig terjedő években. A kiállítás a lengyelek, zsidók és a megszálló németek II. világháború alatti életéről mesél egy-egy személy sorsán keresztül, vagy mindenapi használati tárgyak segítségével. A kiállítás termei egy-egy utca, épület, korhű rekonstrukciói, így látogatóként sétálhatunk macskaköves utcákon, bemehetünk a fényképészhez, benézhetünk az egykor a Szczepanska utcában működő Kaiser-panorámába, felszállhatunk a villamosra. De a zsidó gettó szűk kis utcáit sem hagyhatjuk ki, betekinthetünk egy zsidólakásba, majd lakosaival együtt a płaszówi táborba jutunk.

Oszkár Schindler hőstetteinek emlékét az irodája őrzi, itt helyezték el a szimbolikus „túlélők bárkáját”, mely a gyár dolgozói által készített, több ezer edényből készült. Schindler gyárában a II. világháború alatt „a náci hadsereg számára nélkülözhetetlen munkát végző dolgozókat” alkalmazott, ezzel kb 1200 zsidó életét mentetve meg.

 Belépő árak:

* Ezek a jegyárak még nem tartalmaznak idegenvezetést. Kedvezményesre diákcsoportok jogosultak.
** A múzeum helyi idegenvezetőjének költsége csoportok mellé. Az alacsonyabb ár azokra vonatkozik, akik kedvezményes jegyárakat kapnak, a magasabb pedig azokra, akik normál jegyárat kapnak.
*** Hétfői napokon az egyéni látogatás ingyenes.
 

Csoportok részére a jegyeket előre, konkrét napra, órára kell rendelni. Foglalásotok az office@krakkoinfo.hu címre küldjétek. A levélben kérlek tüntessétek fel, hogy melyik napra, órára, hány fővel, milyen nyelvű idegenvezetővel szeretnétek meglátogatni a múzeumot. Fontos, hogy egy idegenvezetővel maximum 26 fő látogathatja a kiállítást. A látogatás időtartama minimum 90 perc.

 _____________________

 
Oskar Schindler rövid életrajza:

Oskar Schindler a jelenlegi Csehország területén született szudéta-német családban. A náci párt tagjaként gyorsan meg akart gazdagodni, így került Krakkóba a zománcedénygyár élére.  Munkásai a közelben működő płaszówi gettóból kerültek ki, hiszen ez volt a legolcsóbb munkaerő. Ám az ottani táborparancsnok ámokfutását Schindler sem tudta tétlenül nézni, egyre több zsidót "kért ki", és minősített nélkülözhetetlen munkaerőnek. Ennek köszönhetően alkalmazottai egy idő után már az üzemben laktak. Kétszer annyit kaptak enni, mint a táborokba deportáltak, sőt Schindler felesége, Emilie még egy kis kórházat is berendezett a gyár területén.
    
A náci hadsereggel üzletelve felhalmozott vagyonát a háború vége felé arra fordította, hogy élelmezze alkalmazottait, és lefizesse a kiirtásukra készülő SS-katonákat. Nagyjából 1200 zsidót mentett meg a haláltáboroktól úgy, hogy listát állított össze a náci hadsereg számára nélkülözhetetlen munkát végző dolgozóiról.
    
Németországban halt meg 1974-ben, 66 éves korában a világ előtt ismeretlenül. A feledéstől egy ausztrál író, Thomas Keneally, de még inkább Steven Spielberg amerikai rendező mentette meg. Keneally az egyik "Schindler-zsidótól", Leopold Page-től hallotta történetét, ez alapján írta meg az 1982-ben megjelent "Schindler bárkája" című könyvet. A könyvből született Spielberg "Schindler listája" című filmje, amely 1993-as bemutatása után egy csapásra világhírnevet szerzett Schindlernek, az alkotást pedig hét Oscar-díjjal jutalmazták. 
    
Schindlert kérésének megfelelően Izraelben temették el, és egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.